Az ősi japán természetalapú vallás. A shinto eredeti japán elnevezése: Kami no micsi, "a kamik, szellemek, istenek útja". A shinto-izmus megértésében a "kami" szó kulcsfogalom, melynek jelentése leginkább mint "felsőbb, magasabb rendű lény" fogalmazható meg. Kami-jelleggel rendelkezik minden, ami vallásilag tiszteletre méltó: az ég és a föld istenségei, szellemek, állatok, növények, hegyek, tavak, tehát minden, ami rendkívüli. A tenno, a császár maga is kami-nak minősül (arami-kami: látható isten). A shinto vallás szerint a világban élő elemek tulajdonságait a shikon-juk irányítja ami négy részből áll: Saki - Mitama [Szerelem], Ari - Mitama [Bátorság], Nigi - Mitama [Barátság], Kushi - Mitama [Bölcsesség].  A vallás egyik fő tanítása az is, hogy az egyén érdekeit alá kell rendelni a közösség érdekeinek.